 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
Elsődleges cél az ügyfelek informatikai folyamatainak és rendszereinek objektív méréseken
és bizonyítékokon alapuló valós állapotának és az állapot okának leírása az Adatgazdák nyelvén. (Az Adatgazda a tulajdonos vagy annak képviselője, illetve a tulajdonos által delegált vezérigazgató (CEO)
és a vezérigazgató delegáltjai.)
|
|
|
|
Gyakorlati tapasztalatok
|
|
|
|
Általános informatikai problémák
Egzakt ellenőrzési módszer hiányában a tulajdonos(ok) és a vezetők nem tudják az ellenőrzési feladataikat objektív
módon és egyszerűen elvégezni, az eredményeket értékelni. (Pl.: A menedzsment az informatikából származó csalást (és az egyéb csalást is) beleveszi a működési veszteségbe, nincs külön a controlling számításokban
és nincs csalástörténet sem, ezért nem fektetnek be a csalás csökkentésének érdekében.)
Az adatgazdák nehezen tudják használni az informatika audit eredményeit
mert általában nem az ő nyelvükön íródott, közölt, kommunikált.
A tulajdonosok az informatika audit eredményeit nehezen tudják használni, mert nem világos számukra, az hogyan
segíti őket, mi a teendő?
Az informatika audit eredmények általában technikai problémákra és informatika-specifikus gyengeségekre világítanak
rá, és nem a szervezet egészében tesznek megállapítást.
Az üzleti területek nem informatikai szakértői nem értik miért nem tud jobban működni az informatika, ellenben az
informatikai szakértők a jobb működést a pénzre fogják.
Az informatikai stratégia
illeszkedése a vállalati stratégiához; azt valóban értik-e az informatikai vezetők, szakértők, beosztottak?
Megoldásunk
A legnagyobb kockázat az ember. Az informatikát
elsősorban emberi, kulturális és szabályozási szempontok
alapján vizsgáljuk, és csak másodsorban technikai hiányosságok szemszögéből. A felmérésből a technikai hiányosságok is automatikusan kijönnek, de az eredmény a tulajdonos és a vezetés számára érthető lesz, és az informatika és az üzleti területek kapcsolatát is kezeli.
|
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
Másodlagos cél a valós állapotban rejlő kockázatok felmérése, osztályozása és a szükséges akcióterv-javaslatok kidolgozása.
|
|
|
|
Projektvezetési problémák
A projektekhez nincsenek elégséges számban objektív sikertényezők és kockázatjelzők
(Key Risk Indicators) megállapítva a projekt elején.
A sikertényezőkhöz és kockázatjelzőkhöz nincs vagy nem megfelelő a mértékegység és a mérőműszer.
A sikertényezők és a kockázatjelzők közötti kapcsolatok nincsenek pontosan definiálva.
A sikertényezőkben és kockázatjelzőkben bekövetkező változások nincsenek megfelelően követve.
A fenti problémák megfelelő kezelése nem érdeke a szponzornak (amennyiben nem tulajdonos) és a projektvezetőnek,
mert a projektsiker bónuszfüggő. (Minél nagyobb egy projekt teljesítésére adott bónusz vagy elismerés, annál nagyobb a szubjektív siker bizonyítására való törekvés)
Megoldásunk
A tulajdonos(ok)nak segítünk abban, hogyan kell egy
projekt sikertényezőit megállapítani
és azokat hogyan kell egy projekt során hatékonyan ellenőrizni. Az eredmény, - amennyiben a szponzor nem tulajdonos -, a szponzor és a projektvezető ne tudja a tulajdonost (nem feltétlenül tudatosan) „megvezetni”.
|
|
|
|
Hatékony kontrollt minden területre!
|
|
 |
 |
 |
|
 |
 |
|
Erősségeink
|
|
|
Rendszerszervezési problémák
Hogyan készítsünk üzleti specifikációt
alap informatikai tudással úgy, hogy azt az informatikai szakértők, specialisták, tervezők megértsék, és az teljes és egyértelmű legyen számukra?
Meg kell előzni az „Én nem ezt kértem” problémát!
Megoldásunk
Szabvány kérdőívek és ellenőrző listák
alkalmazása. A kérdőívek és ellenőrző listák részletessége a specifikáció bonyolultságával arányos. A szabvány kérdőívek és ellenőrző listák alkalmazása miatt egy idő után az üzleti oldal megérti az informatikai gondolkodásmódot és az informatikus könnyebben lát rá az üzleti problémákra. Tudásbázis kialakítása.
|
|
|
|
 |
|
|